Sokat gondolkodtam, hogy téged vagy valamelyik durva kritikusodat szólítsam meg levelemmel, aztán úgy döntöttem, neked írok. Bayer Zsolt volt a másik lehetőség, de aztán beláttam, neki úgyis felesleges, innen nézve, ahol én ülök, valahogy nem látszik nagyon hitelesnek. Mintha Semjén Zsolttól kérnék hitbéli útmutatást. Vagy Rákay úrtól kérdezném meg, ugyan melyik filmet tartja a legnagyobb hazai filmnek? Röviden a felesleges és érdektelen, valamint értéktelen kategória.

Nagyon úgy tűnt, még nem is olyan régen, hogy a hatalom szerkezete acélosan erős, megmozdíthatatlan, de most mégis úgy tűnik fából van és hangosan recseg, mozgásba lendült, kileng erre-arra. Onnan is lehet tudni, hogy egyre nagyobb a vihar alatta, a tetején álló elit pedig elkezdett félni. Félni attól, hogy Ti, diákság majd megteszitek azt, amit a vélhetően a kormányunk által tenyésztett és érdekből jól felhizlalt látszatellenzék nem tudott gyakorlatilag már több, mint egy évtizede.  Változást hozni ebbe a mocsárba, hazugságra nem hazugsággal felelni, gyűlölködés ellen nem gyűlölettel válaszolni, kiállni valaki mellett, aki mellett ki kell. Azok mellett, akik benneteket tanítanak és formálnak, akik a tanításra hivatásukként tekintenek, nem megélhetési forrásra. Talán ezért is ennyire kiszolgáltatottak. Ezt a megélhetési politikusok soha nem fogják megérteni.  A tanítás folyamatában, ha jól működik, a diák és a tanár egyaránt nyertesek. A mai politika nem gondolkodik a nyer-nyerben, neki minden áron kell vesztes, mert csak rövid távon tervez. A társadalom meg a hosszú távú célok által lehet csak sikeres. Nincs ennek a két halmaznak sajnos ma metszéspontja én úgy látom.

Csapkodtam volna a térdemet a röhögéstől, ha nem sírtam volna inkább a dühömben, hogy olyan emberek próbálnak meg kioktatni például téged a keresztény és konzervatív értékrendből, akik nap mint nap ellentétesen cselekednek vele. Vagy ha követik is a keresztény tanítást, kettős mércét alkalmaznak, neked a káromkodásod sem bocsánatos bűn, a nekik kedveseknek pedig mindent megbocsájtanak, mert függenek tőlük, még olyan bűnöket is, amelyek legfőbb keresztény törvények ellen valók.  Döbbenetes és arcátlan módon működik ez a rendszer.  Nem a Fidesz rendszere, hanem a mai politikai elit rendszere, ami behálózza a kultúrát is.

Sajnálatosan vannak valóságtagadók is, akik azt állítják egy tanár teljesítménye, a munkája minősége nem függhet a fizetéstől. Döbbenetes álláspont. Ezzel az állítással azt a képtelen és más területeken sem így működő dolgot magyarázzák meg, miszerint ha valaki túlterhelt, krónikusan fáradt és anyagi megbecsülés híján is van, az jobb teljesítményt fog nyújtani. Hát ez így van, mi? Nagyszerű! Üdv a Föld nevű bolygón! Jól utaztak, kedves valóságtagadók? Ezen az alapon nyugodtan csökkenthetik a tanárok bérét, hiszen csak jobb lesz így a tanítás színvonala, nem? 

A káromkodást nevezik meg a fő problémájuknak a beszédeddel kapcsolatban.  Szerintem nem ez a bajuk vele. Az a bajuk, hogy nem a baloldali ellenzéki pártok és néhány aktivistájuk vonult ki, hanem a diákság nagy része áll a tanárok mellé egy fontos ügy, a bérrendezés kapcsán. Nem lehet benneteket „összegyurcsányozni” olyan könnyen, mint ahogy eddig működött a tenyésztettekkel. Biztosak lehettek benne, megpróbálnak majd, hiszen a soraitokban már jelen vannak a rátok telepedett párt feliratok és pártvezetői kérések. 

A diákság, a fiatalság az egyetlen csoport, aki változást tud hozni és ezt ők is tudják.  És félnek tőletek! 

Amikor leomlik a szerkezet, ami tartja őket, akkor belőletek alakul majd ki a jövő nemzedéke, akinek örökre meg kell tanulnia, mik azok a hibák, amiket az elődeik elkövettek.  Nektek kell majd meghallgatnotok a diákokat, akiknek az öltözéke a ti generációtoknak hajmeresztő lesz, a zene, amit hallgatnak, hallgathatatlan, a viselkedésük kritikátlan és felháborító.  Ahogy most mi vagyunk veletek és ahogy velünk voltak a szüleink.

A végére csak egy kérés a generációm nevében: kérlek ne káromkodjatok olyan sokat, itt felnőttek is vannak!

(Ez az írás a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem tényállítás.)