Ne ítélkezz, hogy ne ítéltess! Persze azért ne legyél hülye, gondold át a dolgokat. Nekem legfőképpen ezeket kellett az ügy kapcsán:

1. A Ferenc pápa látogatása kapcsán köztársasági elnöki kegyelmet kapott K. Endre tudott-e főnöke pedofil tevékenységéről? Milyen szerepe volt?

Minden kétséget kizáróan igen, tudott róla. Cinkos volt, bűnsegéd, tudott az igazgató szörnyű és embertelen tetteiről, kényszerítést követett el, egy gyerek nevében hamis vallomást írt, 3 év és 4 hónap szabadságvesztés ítéletet kapott jogerősen.  Nem lehet azt mondani, egy ártatlan ember, aki belekeveredett, belekeverték stb. ebbe a szennyes ügybe.

2. Novák Katalin kegyelmet adott neki?

Igen. Feltételezhetően, aki köztársasági elnöki kegyelmet kap, azt eléggé kivizsgálják és az elnök sem adja akármihez a nevét. Nem lehet azt feltételezni, hogy Novák Katalin nem tudta az ügy részleteit.

Következtetések és kérdések.

Novák Katalin szerintem nem cselekedett helyesen.

Novák Katalin szerintem hibát követett el. Vagy magától vagy utasították. De ki és miért? Ezek mind megőrültek vajon?

Isten lehet, hogy megbocsát majd a pedofilnak és a cinkosának is, már ha létezik. Biztosan megbocsát, ha létezik, hiszen a pápa látogatása volt a kegyelem apropója és a pápa hitbéli ügyekben tévedhetetlen. De vajon a pápa erről mit gondol? Tud róla egyáltalán?

Vajon a megrontott gyerekek megbocsátanak-e majd? Lesz-e ezek után normális életük?

Én csak ember vagyok, nem vagyok isten, nem tudok megbocsátani. Zsigerből azt mondanám, őket, pedofilt és cinkosát kellene hermetikusan befóliázni, nem könyveket. De nem mondom.

Ami a legfurcsább, hogy egy ilyen erkölcsi, morális kérdést, hogyan lehet, hogy a pártpreferenciák alapján ítélnek meg emberek és relativizálják a cinkos bűnét, ezzel legitimálják Novák Katalin által adott kegyelmet. Minden esetre senkinek sem kívánom, hogy például alsós gyermekének a kegyelemben részesített, így majd ha igaz az információ, akkor priusszal sem rendelkező K. Endre legyen a testnevelés tanára.

Novák Katalin újévi beszédének részletével búcsúzom, nagyszerű gondolatok, érdemes figyelni rájuk!

„Az újszülött, a gyermek, az unoka jelenti a reményt, a derűt ma is. Ők adnak értelmet a pénzkeresetnek, az országépítésnek, a tanításnak. Nekik szeretnénk kiszámíthatóbb, békésebb, boldogabb jövőt. „

Nagyszerű! Köszönjük szépen!

Arthur

(Ez az írás a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem
tényállítás.)

Kedves Tamás,

Olvastam „Csányi Vilmos, a diktatúra-szakértő” cikkét és hála Önnek, ennek hatására a
Csányi Vilmos interjút is, amiért Ön megírta a Magyar Nemzet cikkét. Köszönöm szépen,
hogy így megismerhettem a Csányi interjút, nagyon sok nagyszerű gondolat, az emberiség
globális története szempontjából lényeges elem megtalálható benne. Eddig is kedveltem az
„Ironikus etológia” kötetet, nem tudom, Ön olvasta-e. Szívből ajánlom, nagyszerű mű!

Az Ön cikke miatt mérhetetlen ürességet és szomorúságot éreztem. Kerestem Csányi Vilmos
24.hu interjújában a politikai propagandát, az Ön írása alapján, de sehogy nem sikerült
rátalálnom. Biztosan értette Ön, amit olvasott? A Csányi Vilmos interjú válaszaiból kiderült számomra, hogy a jelen politika eseményeire és folyamataira nem aktuálpolitikai haszonszerzés vagy propaganda céljából
tekint és nem ilyen céllal elemez, hanem az eseményeket és folyamatokat történeti, vagy
akár történelmi kontextusukban közelíti meg. Ez a különbség Csányi Vilmos és az Ön írói-
szerzői munkássága között. Az Ön írása véleményem szerint teljes mértékben kimeríti a
politikai propaganda keretrendszerét, szánalmas és szegényes módszertanát. Ráadásul szerintem semmitmondó és unalmas is.
Íme az Ön cikke:
https://magyarnemzet.hu/velemeny/2023/12/csanyi-vilmos-a-diktatura-szakerto

Íme az interjú:
https://24.hu/belfold/2023/12/25/csanyi-vilmos-nyugi-a-vilagban-minden-atmeneti-az-ember-
is-az-addig-kell-becsulni-elvezni-a-letezest-amig-van/

Tudja, aki esetleg a kedves gazdáit kritizálja, az nem feltétlenül ért egyet az úgynevezett
baloldallal sem, nem lesz tőle „gyurcsányista”, „szemkilövető”, „dékás”, nem akarja a
gyermekek nemét sem átváltani, mindenkit kritika nélkül beengedni a határainkon és még
hosszasan lehetne sorolni. Nem lehet, hogy vannak olyanok is, akik Gyurcsánytól és
Orbántól is idegenkednek?  Ez lehetetlen? Annyira szegényes ez a gondolkodás és már
bocsánat, de csekély értelemre is vall, ha valaki ebben az összefüggésben csupán ezt a két
tábort látja és ezekhez sorolja magát és másokat. Még nem jutott eszébe, hogy esetleg talán
Orbán Viktor vagy a Fidesz is hibázhat, gondolhat és tehet is valamit rosszul? Aki mindig
csak másokban lát hibát és magát és pártját/oldalát tévedhetetlennek gondolja, azt hiszem
pont arra mondják, hogy szektás gondolkodású. Azt pedig mindketten tudjuk és még sokan
ebben az országban, hogy úgy kell Orbánnak a Gyurcsánnyal való folyamatos
összehasonlítás, mint éhezőnek egy falat kenyér. Pont ezért viszolyognak sokan az oldalaktól
független politikai elit ténykedésétől. Túl sok az ellentmondás és tonnányi a képmutatás.

A szektás gondolkodás legjobban ebben a mondatában érhető tetten: „(Csányi mentségére:
ő legalább migránsügyben Orbánnak ad igazat)” Ne haragudjon, de ezt én nem értem.
Orbán Viktor valamilyen igazodási pont vagy origó? De hát miért? Az a jó
ember/hazafi/állampolgár/hívő, aki Orbánnak mindenben igazat ad? Ő tévedhetetlen? Úgy
tudtam csak az Atya, a Fiú és a Szentlélek, akik a kereszténységben az igazodási pontok,
illetve a Biblia. De hogy Orbán Viktor is?

„Blőd oktatás és egészségügyezés?” Ez mit jelent? Aki szerint nincs minden rendben ezeken
a területeken, az blőd? Vagy aki kritikát fogalmaz meg, az biztosan blődséget állít?
Nézzünk akkor egy-egy reprezentatív példát ezekre a blődségekre.

Egészségügy. Lélegeztető gépek. Nagyon fontosak, életet menthetnek, senki nem vitatja,
mindenki fontosnak tartja a meglétüket. Úgy tudom, tizenkétezer(!) lélegeztetőgép, amelyek
összesen a hírek szerint 300 milliárd forintba kerültek, állnak most raktárakban, havi 80 millió
forint raktározási költséggel. Tehát felesleges lélegeztető gépek, amelyek egy része nem is
használható intenzív ellátás céljából, úgy hírlik. Ezek a gépek nem működnek maguktól.
Vajon ilyen számú lélegeztetőgéphez van megfelelő számú és képzettségű személyzet?
Mert csak a humán erőforrásról nem esett szó. Van elég intenzív kezeléshez vagy hasonló
szintű ellátáshoz elegendő számú férőhely/betegágy? Ön a Csányi Vilmost kritizáló írásában
a józan ész igényét hirdeti. Itt vajon megvolt a döntéshozók józan esze? Vajon a saját
pénzüket is ilyen „felelősségteljesen” költötték volna el, mint a közpénzt? Esetleg ez valakinek
jó üzlet volt? Vagy mindent úgyis ki lehet magyarázni?

Oktatásügy. PISA teszt. Értem én, hogy nagyszerű dolog kiszemezgetni az ideológiailag az
állításunknak megfelelő részeket belőle. De kicsit sántít, hogy a hazai eredményeket csak az
OECD átlaghoz méri. Esetleg látta a hazai adatokat nem csak a többi országhoz viszonyítva,
hanem az előző évek hazai adataihoz mérten? Vagy csak véletlenül kifelejtette az
irományból, mert nem az Ön céljainak megfelelő eredményt mutatják? Ha véletlenül nem
látta, akkor kérem, hogy nézze meg! Mert az alapján közel 20 éves távlatban a matematika
eredmény 2022-ben volt a legalacsonyabb, szövegértésben pedig szintén 20 éves távlatban
a második legalacsonyabb itthon!

Megkönnyítem a dolgát, itt egy jó összefoglaló cikk.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231205/megjottek-a-friss-pisa-eredmenyek-szereny-a-
magyar-teljesitmeny-655711

Csányi Vilmost illetően a cikke kb. hasonlóan felesleges öngól lett, mint a Nagy Blankás ügye. 

Ha írásom eljut Önhöz, kérem, az érveimre reflektáljon, ne énrám. Nem vagyok sem jobb,
sem baloldali, sem konzervatív, sem liberális. Nem vagyok propagandista. És Ön?

Üdvözlettel
Arthur

(Ez az írás a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem
tényállítás.)

Kedves Balázs,

Érdeklődéssel olvastam a cikkét, jót mosolyogtam, amikor a fenti előadókat állította szembe! Kissé bulvárosra sikerült az írása szerintem, de nem baj, jó lesz leengedni a gőzt és a figyelmet erre irányítani, nem arra éppen, hogy folyamatban van az egészségügyi ellátórendszer állami feladatainak leépítése és a betegek magán szolgáltatók felé terelése valamint az oktatás szétzilálása is. Meg közben tombol a nagy békepártiság is, ami nagyjából a hivatalos állami propaganda szerint valahogy így szól: minél gyorsabban hagyja abba a megtámadott a védekezést, hogy ne folyjon több vér, miközben állítólag meg mindenki az oroszoknak szurkol. Milyen jó is így, szülessenek csak gyerekek tömegesen, amikor az oktatás és egészségügy ilyen ingatag lábakon áll vagy inkább tántorog, mint egy jacht-on lyukas zokniban lengén öltözött "hölgyekkel" rajtakapott polgármester, a világpolitika színpadán meg úgy tűnik nagyon, hogy megint a rossz oldal felé sodródunk.

Visszatérve a fenti művészekre. Tóth Gabi felé azért fogalmaznak meg annyian kritikát, mert hiteltelennek, képmutatónak és álszentnek tartják. Lehet ezt nem érteni és magyarázgatni, szerintem teljesen felesleges. Természetes és humánus, ha a testvére próbálja megvédeni, ez tiszteletre méltó Tóth Verától. Keresztényi cselekedet. Ha ez jelent még valamit ma, amikor pont Tóth Gabi, Semjén Zsolt és például Borkai Zsolt testesítik meg a mai hatalmi elit és hozzá tartozó művészvilág keresztényi értékrendjét. Szerintem teljesen kiüresítették, olyan "mélységekbe" emelték, ami legalább annyira komoly, mint a labdarúgó bőséges keresztvetése, amikor pályára lép. 

Tóth Gabi a bulvárban él, sajnos nem lehet belőle csak a jót kiszemezgetni. Vállalni kell a sötét oldalát is. Vagy egyiket sem. Like és dislike együtt járnak, már ha valaki mindkettőt bevállalja és nem tiltja le a dislike oldalt. Nem lehetsz egyszerre hiteles keresztény előadó és közben a Szerencseszombat-ban a Highway to hell-t éneklő vadóc, mert több okból is nem hiteles. Nem írogathatsz családi blogot, miközben megszeged a hatodik parancsolatot. (Gyengébbek kedvéért: "Ne paráználkodj") 

Bródy, Koncz, Tóth és a sort végtelenségig lehet folytatni, politizáljon nyugodtan mindenki. De mit is jelent az, hogy politizálni? Nyíltan vállalni a meggyőződést, véleményt? Tiszteletreméltó.  Állami megrendeléseket, közpénzt, hűbéri jogokat? Szánalmas. Szerintem a kritikusok gondolkodó része nem Gabi véleményének felvállalását kritizálja, hanem álszent és képmutató megnyilvánulásait. Ezen el lehet és kell gondolkodni. A gyűlölködő, érvek nélküli és bántalmazó kritikától meg el kell határolódni. De nem sportszerű minden kritikai véleményt egy kalap alá venni és így fekete és fehér, jó és rossz oldal látszatát kelteni, mert akkor a kritizált mindig az áldozat szerepét tölti be, miközben ki is itt az igazi áldozat?

Ha írásom eljut Önhöz, kérem, az érveimre reflektáljon, ne énrám. Nem vagyok sem jobb, sem baloldali, sem konzervatív, sem liberális. Nem vagyok propagandista. És Ön?

Üdvözlettel

Arthur

(Ez az írás a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem tényállítás.)

Kedves Felhévizy Félix!

Tóth Gabit méltató cikkére reflektálok elsősorban.

Tóth Gabi akkora sallert osztott ki az Orbán-gyűlölőknek, hogy öröm volt nézni (magyarnemzet.hu)

A hét egyik legfelháborítóbb sztorijaként hivatkozott Gabit ért újabb támadásokra. Engedje meg, hogy már itt ne értsek önnel egyet. Számomra a hét egyik legfelháborítóbb sztorija az volt, hogy a barátom kórházba kényszerült menni és mondták, vigyen wc papírt, mert az nincs. Szerintem sokkal felháborítóbb, hogy erre nincs pénz az egészségügyben, mint az, hogy Tóth Gabit állítólag már megint kritizálják.

Azt írja ön, hogy: „Azt már megszokhattuk, hogy azok a hírességek, művészek, médiacelebek azonnal nemkívánatos személyekké válnak, amint a jelenlegi kormánypártról jót mondanak, vagy csak olyan televíziós csatornán szerepelnek, ami történetesen nem a kormány ellen hergel minden este a hírműsoraiban.”  

Kedves Félix, gondolom önnek, ha már az elfogadást, toleranciát hiányolja a másik oldalról, tehát nyilván önnél az elfogadás megvan, akkor ugye önnek nincs szellemi látótér kiesése és azt csak látja, hogy az egymás elleni hergelés teljes mértékben kölcsönös az ön és propagandista kollégái és az ellentábor propagandistái között?

Bevallom, nem ismertem az ön munkásságát régebbről, de most a Gabi cikke miatt elolvastam a régebbieket is. Fantasztikus, ahogy a hazai bal oldali ellenzéket és szimpatizánsainak a körét lemossa a színről! Annyira hősies ön, hogy simán, nekifutásból rúgja fejbe, persze csak képletesen, ezeket az amúgy is földön fekvő szerencsétleneket! Pedig az ön kedves gazdáinak/barátainak (nem kívánt rész törlendő) úgy kellenek, mint egy falat kenyér! Ha Gyurcsány Ferenc és a jelenkori, már leszerepelt baloldal nem lenne állandó referencia és a saját tetteiket nem tudnák folyton relativizálni velük szemben, akkor ki tudja, mi lenne, ugye Félix? Sok olyan kommunikációs manővert tapasztalok, hogy valakit a mai hatalom köréből bírálnak valami miatt, akkor nem a bírálatra, hanem a bírálóra reflektál. Hogy őt ne bírálja olyan, aki ilyet vagy olyat tett régebben. Mintha ez a saját tetteire mentségül szolgálhatna. Ez hány évig/ciklusig lehet érv valamivel szemben? Hol vagyunk, óvoda középső csoport? Ezt a kommunikációt felnőtt, értelmes ember beveszi? Kétbites agyi kapacitást felett ez kétlem, hogy működik. Kedves Félix, ön szerint mennyi ideig lehet ez a kommunikáció sikeres? Amíg ezen gondolkodik, elmondom én mit gondolok róla: szerintem addig, amíg a jelenlegi ellenzék nagy része a referencia velük szemben, vagyis lehet, hogy sokáig így lesz még, de biztos lehet benne, hogy nem örökké. És akkor majd az ön és hasonló propagandista társainak az írásai elnyerik méltó helyüket. Hosszú távon ez mindkét oldal propagandistáira igaz.

Tudja, az a baj, hogy kiástak két lövészárkot és onnan acsarkodnak meg lövöldöznek egymásra és valóban egyik oldalról sem látható egy minimális megegyezésre való hajlandóság. Mi meg, akik nem szeretnénk sem a jobb, sem a bal, sem semelyik politikai oldalhoz vagy párthoz tartozni vagy velük szimpatizálni, csak dolgozni, boldogulni és értéket teremteni ebben az országban, járkálunk a lövedékeik és gyűlölettől fröcsögő nyáluk között és a lövedékek ellen már minimum golyóálló mellény és a fröcsögő nyál ellen gumicsizma, de inkább űrruha kellene.

Kérem, amikor például Gryllus Dorka „liberális gőg”-jéről beszél, ne feledje például Rákay Philip gőgjét sem, aki így nyilatkozik, amikor gazdasági megszorításokról kérdezik:

„Nézze két nappal ezelőtt fejeztem be minden idők egyik legnagyobb magyar filmjének forgatását, és én mint egy időutazó most valahogy a 19. században érzem magam. Úgyhogy próbálnék visszazökkenni.”

Esetleg kérdezze meg ilyenkor tőle, miért legnagyobbat mondd, miért nem legdrágábbat. Mert ez aztán gőg a javából, nem? A gazdáit meg arról kérdezze, hogy miért adnak neki ennyit egy filmre, amikor kórházi osztályok zárnak be, mert orvosok és szakdolgozók hiányoznak a rendszerből. Esetleg, hogy mennyi felesleges lélegeztetőgépet tárolnak és mennyiért? Tényleg ennyire bárgyú volt valaki, hogy azt gondolta, hogy a lélegeztetőgép magától működik és akármennyi van, az amúgy is alacsony szakdolgozói létszámmal üzemeltethető lesz? Vagy kérdezze meg azt, hogy biztosan EU pénzekre kell várni a tanárok bérrendezéséhez, talán nem lett volna keret ebből a pénzből például? Vagy a régebbi példa szerint azt, hogy a kórházakban a betegek wc-iben miért nincs wc papír? Tudja, hogy az ominózus film költségvetéséből hány tekercs wc papírt lehetne vásárolni? Tök hosszú ideig, tök sok fekáliát lehetett volna beletörölni. Elfogadom, hogy fontos Petőfi emléke és valóban kellenek ilyen produkciók, de biztos ez a legfontosabb a mai helyzetben és főként ilyen költségvetéssel? Nem lehetne ebben a helyzetben, kevesebb gőggel, szolidabban megünnepelni? Ha már a gőgöt, mint olyat említette. Petőfi ezt választaná vajon? Ismeri a verseit? Szerintem nem ezt választaná. Petőfi szellemisége nagyon távol esik ettől, szerintem.

Petőfi Sándor: A kutyák dala

„Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyheztetett ide.

S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.

Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.

S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!”

Forrás: www.eternus.hu - Petőfi Sándor versei

Láttam írásában, hogy bírálta Gálvölgyi Jánost, mert mást gondol Nacsa Olivér megnyilvánulásáról. Rendben van, szíve joga, hogy bírálja ezért. Viszont nem találtam írását Borkai Zsoltról. Kevésbé fontosnak találta ezt a jelenséget, mint a Gálvölgyi esetet? Hogy egy önmagát keresztény erkölcs szerint definiáló párt tagja ilyet tegyen? Nem hitelteleníti ezzel a kormányunk keresztény erkölcsiségét? Vannak, akik az élet császárának tartják ezért, például László is, például itt: „Amikor egy becsületes férfiember, aki asszonyok társaságában múlatja az éjszakát meg a nappalt, akkor az egy rocksztár. Rocksztárokat sem ítélünk el ezért.”

Dopeman Borkai Zsoltról: A legnagyobb király, egy császár! Egy rocksztár! | Mandiner

Én már megszoktam, hogy László keveri a szezont a fazonnal, csak arról az apróságról feledkezett meg, hogy az említett Borkai úr nem rocksztár, hanem polgármester volt, ráadásul egy keresztény értékrendet valló párt soraiban, valamint családos ember. Ajánlom esetleg Lászlót is kérdezze meg, mit gondol arról, vajon a „rocksztár” felesége és a családja is ilyen kitörő örömmel fogadta és megveregették a vállát, hogy Zsolti, mekkora rocksztár vagy? Vagy esetleg más lehetett a reakciójuk, amikor meglátták a videót?

Gabi esetén a keresztényüldözés (!!!) vizionálása szerintem több, mint nevetséges, ennél lényeglátóbban nem fogalmazták meg:

Tóth Gabi üldözött keresztény újabb kálváriája – Amerikai Népszava (nepszava.us)

De mit várhatunk egy olyan rendszerben, ahol a szentséges Semjén Zsolt drága, más által fizetett vadászatai sem verik ki igazán a biztosítékot az illetékes hatóságnál,  kínos magyarázkodásai ellenére. Semjén úrnak, az Úr példáját hitbuzgóan követve több megtestesülése van ezek szerint, de nem az Atya, a Fiú és a Szentlélek, hanem van, hogy magánemberként, van, hogy politikusként és van, hogy vadászként van jelen valahol, talán ezt mindig érdemes vele tisztázni mielőtt bármit kérdeznek tőle vagy bármi történik vele. Az jutott eszembe, ha elmegyek egy bankba egy pisztollyal, maszkban de nem sikerül jól az akció és le akarnak teperni a biztonságiak, akkor megúszom-e ha eldobom a pisztolyt és a maszkot, előveszem a bankkártyámat és releváns érv lesz-e, hogy most igazából ügyfélként vagyok jelen? (Szerintem nem úszom meg és mielőtt kiforgatják a szavaimat, nem raboltam bankot, nem tervezek ilyet és elhatárolódom minden bankrablástól és mindenkit lebeszélek erről. Kérem, ne raboljanak bankot!)

Semjén felesége nem engedné, hogy ő fizesse a külföldi vadászatokat | 24.hu - YouTube

Nagyon belejött a magyarázkodásba Semjén Zsolt | 24.hu

Ön ezt írja:

„A konzervatív, nemzeti értékek mellett elkötelezett, vallásos emberek a baloldal szemében mindig is csak bőgatyás, begyepesedett agyú, haladó gondolkodásra képtelen páriák lesznek. Tóth Gabi pedig többszörösen bűnös a baloldali liberálisok szemében, hiszen a TV2-nél dolgozik, ráadásul, vállalva vallásosságát és hitét, a tavalyi budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszus önkéntes hírnöke lett.  Azóta különösen sok támadást kap, szinte nem telik el úgy hét, hogy ne kerülne a ballibek célkeresztjébe. Az énekesnő többször kiállt már magáért, ezúttal azonban zseniálisan reagált az őt ért támadásra, jókora sallert kiosztva az őt rendszeresen támadó Orbán-gyűlölőknek.”

Kedves Félix, én azt hiszem, az a baja sokaknak ezzel, hogy ilyen emberek, mint Semjén Zsolt és Tóth Gabi képviselik a mai korban, a mai rendszerben a kereszténységet. (De Bayer Zsoltot is jó példaként lehetne hozni, gondolok a demens vénember ügyére. De akár Borkait. Vagy Szájert. ) Szerintem ez nem jó prognózist jelez, mármint a kereszténység számára. A hitet szerintem sem lehet elvitatni senkitől, viszont a hit állhat óvodás vagy bölcsődés szinten is akár, lehet külsőséges és gyermeteg. Ugyanis amikor valaki azt sem érti, miért nem hitbéli cselekedet például a szerencsejátékot népszerűsíteni vagy nem érti, hogy a hobbijára a nemzet költségvetéséből miért nem illendő olyan sokat költeni, amikor emberek élnek nyomorogva és a kórházakban nincs wc papír, akkor az az ember sokunk számára hiteltelen lesz. Ez nem bal vagy jobb, vagy libsi vagy konzervatív, keresztény vagy ateista kérdés. Ez a józan ész kérdése. Nem lehet minden kritikára az az érv Gabi esetén, hogy azért van, mert üldözik a keresztény hite miatt. Arcátlan dolog ez, megcsúfolása a hitnek. Szélesebb kontextusban meg nem lehet minden kritikára azt mondani, hogy mert gyűlölik Orbánt.

Ez a gondolata ezért szerintem nagyon sántít. Tehát logikailag, aki kritizálni meri Gabit, az gyűlöli Orbánt? Ez így csak csomagban elérhető? Én például illettem kritikával Gabit, de nem gyűlölök senkit, Orbán Viktort sem. Egyszerűen azt gondolom róla, hogy a politika természetéből adódóan, aki túl sokat van hatalmi pozícióban, egyszerűen túl sok helyzetet él át és ebből adódóan pedig sokszor már saját magával is ellentmondásba keveredik, ebben a cikkben ez elég világosan kirajzolódik:

Évszázados hagyományt rúgott föl Orbán Viktor – orosz rém a magyar történelemben – Válasz Online (valaszonline.hu)

„Hogy mi az árulás, azt a tett dátuma dönti el.” Richelieu

Kedves Félix, kérem, ha eljut önhöz a levelem, az érveimre reflektáljon, ne énrám. Kérem válaszában kerülje a relativizálást! Kérem azt is, hogy ne mondjon olyanokat rólam, hogy dollárbaloldali, libsi, gyurcsányista, orbángyűlölő, háborúpárti, mert nem igaz. Kritikám főként az erősebb felé irányul, úgy érzem, ez így sportszerű. Ajánlom figyelmébe valamelyik régebbi blogbejegyzésemben található kritikai versemet, Közélet-közérzet címmel! (Ott mindenki megkapja a magáét!)

Nem szeretnék haraggal elválni és szeretném jelezni, hogy az irodalmi ízlése jónak tűnik, Mark Twain tényleg zseni! Ez lehet a mi közös halmazunk és minimális alapunk a párbeszédhez. 

Ezzel az idézettel búcsúzom, tudja kitől származik?

„Ha azt veszed észre, hogy a többséggel értesz egyet, ideje szünetet tartani és elgondolkodni.”

Üdv,

Arthur

(Ez az írás a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem tényállítás.)

Kedves Róbert!

Nagyszerű, hogy végre valaki hazai ismert zenész és énekes kiáll a kereszténység védelmében ezzel a nyugati szenny zenével, szöveggel és mondanivalóval szemben, ami sem nemzeti határainkat nem tiszteli, sem pedig a felnövekvő nemzedék normális fejlődését nem támogatja, sőt teljesen kereszténység ellenes propagandát képvisel! Nagyon örülök és szeretnék is az Ön által javasolt dal meghallgatás és bizonyos dalok, előadók betiltása kapcsán javaslatokat tenni. Ha jól értelmeztem, így gondolja, amikor nyilatkozott, vagy nem? Sajnos nem vagyok olyan pozícióban, mint Ön, remélem lesz módjuk gyakorolni az ötlete alapján a keresztény ellenes propaganda dalok és előadók betiltását! Ha én tehetnék rá javaslatot, Ön lenne az ezzel foglalkozó állami szervezet elnöke, a munkáját Ákos, Tóth Gabi, Nagy Feró, esetleg Kis Grofó támogatnák. Felügyelhetné és az egyház felé közvetíthetne akár Semjén Zsolt, így biztos kezekben lenne az irányítás! Ha meg éppen vadászidény lenne és Semjén urat elhívnák valahová jávorszarvasra vadászni, helyettesíthetné őt addig Rákay Philip. A filmes és pénzügyi tapasztalataira biztosan lehetne támaszkodni.

Fel szeretném hívni a figyelmét néhány olyan dalra, ami nem tükrözi a keresztény szellemiséget és véleményem szerint kezdhetnék ezek betiltásával!

Mindjárt itt van az első, szerintem ez a mai fiataloknak egy rettentő és keresztény szent házassággal ellentétes példát mutat be, mindenképpen javasolnám a betiltását, nehogy már ebből a Szent Országból, amit Szent István Szűz Máriának ajánlott fel, nehogy már a tízmillió „borkaizó” országa legyen! Még a végén hajókon, szállodai szobákban, kertekben és parkokban, akár tantermekben mindenki paráználkodni kezdjen ennek a dalnak a hatására! Azt hiszem az a címe, hogy „Lepedő akrobatája”

„Legyél Te jómadár, ki ágyról ágyra száll,
Fészket fosztogató, ó-ó-ó-ó-ó…

Asszony, mint szexmunkás, a férje szeszmutáns,
Legyél Te házibarát, ó-ó-ó-ó-ó.

(És akkor) Tied a pálya, Tied a pálma, lepedő akrobatája,
Tied a teste, nappal és este, igen, de akkor mindent vess be!
Tied a pálya, tied az álma, lepedő akrobatája,
Tied a szája, pajzán fantáziája, s Viktóriát int Feléd keze, lába.”

Vagy ez a másik is hasonló szellemiségről árulkodik! Szerintem nem keresztényi! Azt hiszem bujálkodásra ösztökélő, ha illik így fogalmaznom!  Címe „ A szépség agressziója”

„Mindenki valaminek a bolondja
Én a tüzednek lettem, csak hagyjad, hogy eloltsam
Lehetetlen megkapni minden lányt, de törekedni kell rá
Lehetetlen megkapni minden nőt”

Felháborító, ahogy szerintem ez is:

„Oh, my God, benned megláttam Marilyn Monroe hasonmását
Ja, minden szempár kiséri a mozgását
De nekem kell megszerezni a telefonszámát
Mert kicsinál engem az a segg, az láb, az a szem
Az a száj, az a tánc, amit jársz, bébi”

Nem a „segg” szó a legnagyobb bajom ezzel, bár az is elég vulgáris és eléggé öncélú! De az, hogy „Oh, my God”, itt azért ez rendesen szembemegy azzal, hogy „Isten nevét feleslegesen a szádra ne vedd” és a nemzeti önfeladás is tetten érhető, hogy egy hazai előadó angol kifejezést használ. Miért is csinálja ezt? Van nekünk szép saját anyanyelvünk! Itt is érzem a bűnös nyugati dekadencia beszivárgását! Én betiltanám!

Vagy itt egy másik dalszöveg részlet!

„Egymásba feledkeznénk, erdőben szeretkeznénk”  

Ez szerintem biztosan nem a szent házasságban történő szeretkezésről szól, a dalszöveget átnéztem, nem említi, hogy házasok lennének és úgy hallottam, az előadója saját magát is cenzúrázva énekelte el a Szentatya jelenlétében!  Átírta a szeretkeznénk-et ölelkeznénk-re! Talán megijedt, hogy a Szentatya átlát rajta? Nem ártana ezt az előadót is betiltani, ráadásul azt hallottam róla, az AC/DC együttes „Highway to hell” számát is elénekelte, ráadásul valami szerencsejátékos műsorban, ezt Ön keresztényinek találja? Highway to hell! Úristen! Ebben még a sátánt is megszóllítják!

Kedves Róbert! Köszönöm és bízom benne, hogy céljait siker koronázza majd! Ne haragudjon rám, hogy néhány szerény javaslatot tettem betiltásra illetve cenzúrára , de fontosnak tartom, hogy minden hívő közösen, vált válnak vetve harcoljon a fiatal korosztály megtévesztésére irányuló dalok és szövegek ellen, mert nem vezet ez sehova, pláne nem az örök üdvösségre ez a sok paráznaság! Annyi körülöttünk manapság a képmutatás és a bálványimádás, hogy nem hagyhattam szó nélkül! Róbet! A Jóisten áldja meg! És persze Csikidam!

Üdv,

Arthur

(Ez az írás a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem tényállítás.)

Amikor színházba megyünk és későn jut eszünkbe jegyet venni, akkor általában vagy nagyon a szélre vagy nagyon hátra, esetleg nyaktörően előre kapunk már csak jegyet.  Ez az írás a szélső helyeken ülőkre fókuszál.

A  társadalmunk kulturális, közéleti és politikai értelemben is hasonlatos egy színházhoz. Egy olyan színházhoz, ahol létezik a demokrácia a darabválasztásban, a színpadon minden mehet. Ahogy lemegy a függöny és véget ér a darab, a taps, az ováció és a negatív vélemény nyilvánítás is jelen van, de nagyon furcsa módon. Egyik darab végén csak jobb oldalon tapsolnak, a bal oldalon fütyülnek, szitkokat szórnak és elküldik a színészeket és a rendezőt más, egzotikusnak hangzó éghajlatra, hogy egyáltalán erről színdarabot kell készíteni? Micsoda dolog!   Ilyen színdarab például az „Azért nézzük már meg, hogy ki lép be az országba a határon, ha már van határunk és ha illegálisan a zöld határon lép be, akkor meg biztosan és feltétlenül kritikátlanul be kell engedjük? Avagy biztosan mindenki menekült, aki annak vallja magát?”.  A másik eset,  amikor jobb oldalról érkezik egy kiadós káromkodáscunami és morgás, bal oldalról meg hangos tapsvihar. Mindkettő oka, de ellentétes előjellel,  hogy a rendező milyen kérdéseket mer feltenni a művében. Ilyen előadás például a „Biztos, hogy el kell nézzük és kritika nélkül fogadjuk, hogy egy kormányon lévő vadászpuskás alak más országban légi járműről vadásszon háziállatra, meghívásos alapon, ahol nem tudni pontosan ki és miért, mit fizetett és ez számára a keresztény erkölcsiségével mégsem okoz problémát?” 

A középen ülő nézők tapsolnak, van,  ki csak azért, mert bár nem tetszett annyira a darab témája, rendezése vagy a színészi játék, de elismeri az erőfeszítéseket. Neki nem fog másnap sajogni a tenyere, ellentétben azzal, akinél a darab betalált és tiszta szívből tapsol. Minden esetre bárhogy tapsol vagy nem tapsol, véleményét nem a szélen ülő tapsrendhez vagy szitkozódáshoz igazítja. Független tőlük. Mert mer nem csatlakozni egyik nagyhangú táborhoz sem.  A dolog érdekes aspektusa az, hogy a szélső oldalakon lévő nézők már előre tudják azt, minden darabról, kivétel nélkül, hogy tetszeni fog-e nekik az előadás vagy paradicsommal dobálják meg a színészeket és a rendezőt a darab után.  Függetlenül attól, hogy milyen volt maga a mű. Az teljesen lényegtelen. Ők dogmatikus ideológiák képviselők, akiktől már a véleménybuborékjukban eleve elvárják ezt a viselkedést, ők meg megélhetési hőbörgő vagy tapsoló voltuk miatt vidáman tapsolnak vagy vicsorognak. Hiszen ezért vannak ott, ezért lesz nyilvánosságuk, ennek az elvárásnak való megfelelést tudják aprópénzre vagy kapcsolati tőkére váltani.  Mondok példát.

Ha jobb oldali nézőtéri széken ülő vagyok és a kedvenc rendezőm rendezi meg a darabot, amelyben diákok vonulnak az utcára, demonstrálni tanáraikért akkor ők hősök, akik korábbi korok hősihez mérhetőek, független, egészséges nemzeti érzelmű, lázadó kamaszok, akik spontán elhatározták, hogy tiltakoznak. Aki kiáll és beszédet mond közülük, az egy egészen kiváló hős, a hősök leghősebbike, elmondta egy ifjúkori zsengéjét, nem tudhatjuk még, hogy lesz-e belőle majdan Petőfi Sándor kaliberű költő. Tapsolok a rendezőnek és a színészeknek.  Micsoda csodás világ jön, hogy ilyen haladó az ifjúság gondolkodása!

Ha viszont  egy olyan rendező rendezi meg ugyanezt az előadást,  akiért a másik oldalon ülők rajonganak, akkor a darabban megjelenő diákok számomra a romlott, söpredék tanári kar megtévesztett áldozatai, akik csak azért mentek az utcára, mert manipulálták őket politikusok, csődtömegek, az oktatás szégyenei. A tanáraik és a szüleik is szégyellhetik magukat.  A tanárok meg különösképpen azért is, hogy pénzkérdést csinálnak ebből, hiszen emelt fővel és panaszkodás mentesen éhen halni sokkal stílusosabb! Ők sem normálisak, de a diák aki meg kiáll és elmond egy beszédet, az a jelenlegi oktatási rendszer mételyének kétségtelen bizonyítéka, ő egy szánalmas féreg. „Megtalálta a szar a gödrét.”

A szélső székeken ülők nem nézői, kritikusai, hanem vallásos áhítattal hívői az adott rendezőnek, aki mindig ugyanolyan jól rendez, nincsenek jobb és gyengébb darabjai. Számukra ő tévedhetetlen és megkérdőjelezhetetlen, soha, senkire nem kell hallgatnia, nem kell megfontolnia semmit.

A baj az így alkotott ítéletekkel a színdarabról, a fanatikus hit természetét is feltáró kísérlettel jól szemléltethető. George Tamarin 1000 izraeli iskolás diák bevonásával végezte el a kísérletét. Józsué könyvéből a jerikói csata beszámolójának kapcsán a leírt vérengzés elfogadása volt a kérdés, többek között ezt is tartalmazza a leírás: „..néktek adta az Úr a várost” „..kipusztítának mindent, a mi csak vala a városban, a férfitól az asszonyig, a gyermektől az öregig, sőt az ökörig, juhig és a szamárig, fegyver élivel..” Tamarin egyszerű kérdéssel élt: „Mit gondoltok, helyesen cselekedetek-e Józsué és az izraeliták vagy sem? 66%-a a válaszadóknak azt mondta, teljesen egyetért velük, 8 %  részben, 26% utasította el, nem értett egyet.

Ezek után jött a csavar. Tamarin a kontroll csoportban annyit változtatott, hogy a bibliai szövegben Józsué helyett Lin tábornok, Izrael helyett pedig egy 3000 évvel ezelőtti kínai királyság szerepelt. Ebben az esetben az elfogadottsága már csak 7%-os volt. Bővebben erről a tudományos kísérletről: The Israeli Psychologist George Tamarin Tests A Thousand Israeli Schoolchildren | PDF | Joshua | Israel (scribd.com)

Ezek szerint tehát nem maga a cselekedet, a tett, példázatunkban a színdarab mondanivalója és minősége, hanem a rendező személye, az előítélet, a véleménybuborékon belüli elvárás, a csoporthoz tartozás határozza meg a bal és jobb szélen ülők véleményét.

Színházi széken ülve ezek a manőverek elég biztonságosak. De ha például lovon ülnének ezek az emberek, akkor egészen más asszociáció juthatna az eszünkbe:  annyira átestek már a ló túloldalára, miközben a lábuk meg beleakadt a kengyelbe, hogy ahogy vágtázik a paripa, a fejük folyton koppan a földön és ezért kaptak agyrázkódást.  Nyilvánvalóan ettől lehet szellemi látótér kiesésük, hogy csak jobbra vagy csak balra látnak kritikusan.

(Ez az írás a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem tényállítás.)

Sokat gondolkodtam, hogy téged vagy valamelyik durva kritikusodat szólítsam meg levelemmel, aztán úgy döntöttem, neked írok. Bayer Zsolt volt a másik lehetőség, de aztán beláttam, neki úgyis felesleges, innen nézve, ahol én ülök, valahogy nem látszik nagyon hitelesnek. Mintha Semjén Zsolttól kérnék hitbéli útmutatást. Vagy Rákay úrtól kérdezném meg, ugyan melyik filmet tartja a legnagyobb hazai filmnek? Röviden a felesleges és érdektelen, valamint értéktelen kategória.

Nagyon úgy tűnt, még nem is olyan régen, hogy a hatalom szerkezete acélosan erős, megmozdíthatatlan, de most mégis úgy tűnik fából van és hangosan recseg, mozgásba lendült, kileng erre-arra. Onnan is lehet tudni, hogy egyre nagyobb a vihar alatta, a tetején álló elit pedig elkezdett félni. Félni attól, hogy Ti, diákság majd megteszitek azt, amit a vélhetően a kormányunk által tenyésztett és érdekből jól felhizlalt látszatellenzék nem tudott gyakorlatilag már több, mint egy évtizede.  Változást hozni ebbe a mocsárba, hazugságra nem hazugsággal felelni, gyűlölködés ellen nem gyűlölettel válaszolni, kiállni valaki mellett, aki mellett ki kell. Azok mellett, akik benneteket tanítanak és formálnak, akik a tanításra hivatásukként tekintenek, nem megélhetési forrásra. Talán ezért is ennyire kiszolgáltatottak. Ezt a megélhetési politikusok soha nem fogják megérteni.  A tanítás folyamatában, ha jól működik, a diák és a tanár egyaránt nyertesek. A mai politika nem gondolkodik a nyer-nyerben, neki minden áron kell vesztes, mert csak rövid távon tervez. A társadalom meg a hosszú távú célok által lehet csak sikeres. Nincs ennek a két halmaznak sajnos ma metszéspontja én úgy látom.

Csapkodtam volna a térdemet a röhögéstől, ha nem sírtam volna inkább a dühömben, hogy olyan emberek próbálnak meg kioktatni például téged a keresztény és konzervatív értékrendből, akik nap mint nap ellentétesen cselekednek vele. Vagy ha követik is a keresztény tanítást, kettős mércét alkalmaznak, neked a káromkodásod sem bocsánatos bűn, a nekik kedveseknek pedig mindent megbocsájtanak, mert függenek tőlük, még olyan bűnöket is, amelyek legfőbb keresztény törvények ellen valók.  Döbbenetes és arcátlan módon működik ez a rendszer.  Nem a Fidesz rendszere, hanem a mai politikai elit rendszere, ami behálózza a kultúrát is.

Sajnálatosan vannak valóságtagadók is, akik azt állítják egy tanár teljesítménye, a munkája minősége nem függhet a fizetéstől. Döbbenetes álláspont. Ezzel az állítással azt a képtelen és más területeken sem így működő dolgot magyarázzák meg, miszerint ha valaki túlterhelt, krónikusan fáradt és anyagi megbecsülés híján is van, az jobb teljesítményt fog nyújtani. Hát ez így van, mi? Nagyszerű! Üdv a Föld nevű bolygón! Jól utaztak, kedves valóságtagadók? Ezen az alapon nyugodtan csökkenthetik a tanárok bérét, hiszen csak jobb lesz így a tanítás színvonala, nem? 

A káromkodást nevezik meg a fő problémájuknak a beszédeddel kapcsolatban.  Szerintem nem ez a bajuk vele. Az a bajuk, hogy nem a baloldali ellenzéki pártok és néhány aktivistájuk vonult ki, hanem a diákság nagy része áll a tanárok mellé egy fontos ügy, a bérrendezés kapcsán. Nem lehet benneteket „összegyurcsányozni” olyan könnyen, mint ahogy eddig működött a tenyésztettekkel. Biztosak lehettek benne, megpróbálnak majd, hiszen a soraitokban már jelen vannak a rátok telepedett párt feliratok és pártvezetői kérések. 

A diákság, a fiatalság az egyetlen csoport, aki változást tud hozni és ezt ők is tudják.  És félnek tőletek! 

Amikor leomlik a szerkezet, ami tartja őket, akkor belőletek alakul majd ki a jövő nemzedéke, akinek örökre meg kell tanulnia, mik azok a hibák, amiket az elődeik elkövettek.  Nektek kell majd meghallgatnotok a diákokat, akiknek az öltözéke a ti generációtoknak hajmeresztő lesz, a zene, amit hallgatnak, hallgathatatlan, a viselkedésük kritikátlan és felháborító.  Ahogy most mi vagyunk veletek és ahogy velünk voltak a szüleink.

A végére csak egy kérés a generációm nevében: kérlek ne káromkodjatok olyan sokat, itt felnőttek is vannak!

(Ez az írás a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem tényállítás.)

Kedves Palkovics Miniszter Úr,

Örülök, hogy végre helyükre kerültek a dolgok a Meteorológiai Szolgálatnál! Most így előttem is új lehetőségek nyíltak! Az OMSZ igazgatói pozícióját szeretném megpályázni. Teljesen igaza van: „Pontosabban kellene ismerni, hogy adott helyen adott időben milyen lesz az időjárás”

Ebben lehetek én az Önök és a haza nagy szolgálatára. Nem hiszek a hókusz-pókuszokban, a huszonegyedik század technikai izéiben, az időjárás modellezésében. Ezek láthatóan csődöt mondtak! Csapadékradar? Mérések és megfigyelések? Fáklya diagram? Ugyan már! Felesleges időpazarlás!

Viszont én tudtam már, hogy augusztus 20-án nem fog esni! Honnan? Hát abból, hogy április 6-án nem esett az eső, és ez köztudottan előre vetíti augusztus hónap utolsó heteinek időjárási viszonyait. Budapestre. Május 14-én sok volt a hangya a földeken, ebből is következtethettek volna ezek a komisz modern időjósok az augusztus 20-i estére! De úristen, mit tudnak ők erről, őseink biztos módszereiről? Megmondom Önnek! Semmit! Szégyellhetik is magukat!

Igazából meg ha rossz lenne a prognózis, tehát nem olyan, mint amit Önök elvárnak, birkavesével akár nem csupán a földrengéseket lehet megjósolni és megelőzni, hanem a viharokat is eltolni több száz kilométerrel! Minek ehhez HAARP projekt? Nekem nem kell, elég ha adnak néhány birkát. Így olcsóbb is lesz.

Hogy végképp meggyőzzem Önt és kedves munkatársait, véleményem szerint egyre nagyobb lesz az esélye novembertől északkelet irányából fagyos légrétegek betörésének, míg nyugat felől lágy szellők ígérkeznek.

Tisztelettel várom megtisztelő válaszát a pozíció mielőbbi elfoglalása reményében!

Arthur

(Ez az írás a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem tényállítás.)

Azt a hírt olvastam régebben, hogy Tóth Gabi kiállt a hite mellett és ezért támadások érték. Olvastam gyűlölködő kommenteket, meg Gabit példaként állító, lelkes hozzászólásokat is. Úgy vettem észre, nem alakult ki értelmes párbeszéd ebben a témában sem, de kialakultak a lövészárkok a szokásos unalmas politikai polarizáció mentén. Miközben egy olyan kérdés merült fel, ami alapvetően kulturális, a vallást és hitet alapjaiban érintő, korántsem a politikai nézőpontja az, ami izgalmas. Az szokásosan unalmas és aljas.

Mi is történik itt kulturális szempontból? Egy énekesnő, akinek a viselkedése és megjelenése, a teljes lénye egészen más képet sugallt eddig, egyszer csak elkezdett kiállni a hite mellett. Készített több dalt és klipet is, amikben erőteljesen megjelent a hite. Az erős stílusváltás miatt sokak támadták, megkérdőjelezték a keresztény hitét. Ebből adódik a kérdés, meg lehet-e valakinek a hitét kérdőjelezni? Azt, hogy legbelül mit érez, mit él meg? Szerintem nem. Bárkinek joga van abban hinni, amiben hisz.

A kritikus hangoknak meg joguk van a szabad vélemény kinyilvánításához. Persze mindenki elmondhatja már a véleményét, a klasszikus cenzúra nem működik, csak annyiban például, hogy le lehet tiltani a diszlájkokat és csak a lájkokat megjeleníteni. Ahogy például ezeknél a klipeknél úgy tudom meg is történt. Mert nem tükrözte a valóságot állítólag, kimutatható volt, hogy nem nézték meg és úgy diszlájkoltak sokak. De akkor mi van azokkal, akik nem nézték meg és úgy lájkoltak? Szerintem ebben az esetben az volna a helyes, ha mind a lájk, mind a diszlájk letiltásra kerülne. Vagy a jó vélemény a jó vélemény, a rossz vélemény az meg rossz?

Tehát helyesebben egy előző gondolat: a kritikus hangoknak meg joguk van a szabad vélemény kinyilvánításához, részben. Kissé cenzúrázottan. Apropó, cenzúra! Nem értettem az eucharisztikus fellépésen az öncenzúrát. Erdőben ölelkeznénk vagy erdőben szeretkeznénk, igazán mindegy, nem? Gyermekeknek beszél így az ember a témáról, amikor megkérdezik, mi az a szex. Őszentsége egészen biztosan tisztában van a szaporodás biológiájával, a szentírás pedig nem ágál a szent házasságban történő szerelem ellen. Így ezért ebben a formában ez nekem kissé gyermeteg cenzúrának tűnik. 

De rátérnék a lényegre. Összeegyeztethető-e a hit és a szerencsejáték népszerűsítése? Miért adódik ez a kérdés? Mert ha rákeresünk Gabi dalaira, akkor sok találat jön elő a Szerencseszombat című műsor fellépéseivel kapcsolatban. A műsor a szerencsejátékról szól, azt népszerűsíti. A csúcspontján kiderül, mik a nyerő számok. Nem tudom, az igaz hittel összeegyeztethető-e a szerencsejátékok népszerűsítése? Kit lehetne megkérdezni? Nézzük meg, a Biblia mit mondd erről! A Bibliát csak nem lehet hívőként cáfolni, ugye?

„1 Timóteus 6:10 – “Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.” Zsidók 13:5 – “Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” Máté 6:24 – “„Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti: nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak” (a pénznek).”  Forrás: https://www.gotquestions.org/Magyar/szerencsejatek.html

Ez elég elgondolkodtató. Mindenki meg tudja maga ítélni, mit gondoljon erről. Tegye. Én csak egy kérdést vetettem fel, a valós, lényeges és kulturált diskurzus igényével, ismétlésképpen: a szerencsejáték népszerűsítése, avagy maga a szerencsejáték és a hit összeegyeztethető-e?

Nem szándékozom Gabit támadni emiatt. Mert ha támadnám, akkor én egy a hazáját nem szerető, hagyományait megvető, szüleimmel, családommal szoros kapcsolatot nem ápoló, nem fontos ember lennék.  Mire alapozom ezt? Erre: „ Aki szereti a hazáját, büszke a hagyományaira, büszke a gyökerekre, a szüleivel, családjával mély, szoros kapcsolatot ápol, az nem érzi ezt irántam, az nem támad. A valóban fontos emberek nem támadnak..” 

Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/sztarvilag/toth-gabi-megfejtette-kik-tamadjak-ot-a-hite-miatt/

Rettentő arrogancia ez, az elfogadás, a szeretet, a szabad vallásgyakorlás jegyében. Egy platformra kerül így a gyalázkodó hozzászóló és a kulturált kritikát megfogalmazó, aki fennakad kissé a bulvár-hiten. Pedig szerintem nem vagyunk egy platformon és ez az álságos kommunikáció mégis ezt a látszatot igyekszik kelteni. Ki is űz itt gúnyt a hitből?

Amikor első regényem, az „Az ember legmélyén” kapcsán barátaim véleményt formáltak, akkor a hívőknek túl ateista, az ateistáknak túl hívő volt, de sem a „keresztényüldözés”, sem az ateista megbélyegzés nem zavart. Ha Isten teremtett és megadta a szabad választás lehetőségét, akkor a véleményünket arról, hogy kinek a hitét tartjuk hitelesnek, szabadon eldönthetjük.  Döntsön hát mindenki szabadon a hite szerint, bárki hitének a hitelességéről. Aki keresztényként hisz, az úgyis tudja, hogy az ítélkezés, a végső döntés meghozatala nem az ő kezében van.  Azt végképp nem tudom hová tenni, különösen ma, amikor a Gellért-hegyen, a szédítő mélységbe tekintve Szent Gellért vértanúsága, a zuhanása felelevenedett előttem, hogy pontosan mi baja lehet valakinek azzal, ha diszlájkokat is kap, meg ha valakik nem hiszik el a hitét. És? Akkor mi van? Talán semmi? Igen, semmi. Nem lehet a nyilvánosság kapcsán kimazsolázni kizárólag a tetszetős dolgokat, főként annak nem, aki a nyilvánosságból él. A fény mellett ott van mindig az árnyék is, a világosság mellett a sötétség. 

A bulvár templomába, ahol ma is nagy a tét: maga a lét, bevonulnak a papok és papnők, hogy Fortuna istennőhöz fohászkodjanak, együtt elénekeljék az AC/DC Highway to hell című számát. Ha jól tudom, az említett istennő nem a keresztény vallás istensége. Ha jól emlékszem a második parancsolat tartalmaz valami ide vonatkozót, az idegen istenek imádatáról. Highway to hell! Jó utat! 

Tóth Gabi - High way to hell (M1 Szerencseszombat 2013-03-02) - video Dailymotion

(Ez a bejegyzés a szerző véleménye, a szabad vélemény kinyilvánításának a joga alapján, nem tényállítás.)